megint egy sötét szoba
hallom – kattan a zár
túloldalt hangos tömeg
zavaros, vidám bazár
megint egyedül, magammal
fekszem magamon nesztelen
vagy talán magam alatt vagyok
de mindenhogy anyátlan, meztelen
már megint a csörtető zajok
zakatolás, szüntelen
elvárják tőlem a szépet
és csodálkoztok, ha elveszem
és megint csak sodródom
mint a megszeppent uszadék
nem segít már rajtam
a féldecis folyadék
nem, nem, és nem...