Pennám a fény
Levegő a papírom
Füstbe ment terv
De mindegy, leírom
Gyújtok egy cigit
Koszolom a lapot
Örülök, hogy téged hívtak
És nem egy ócska papot
Nincs itt helye hitnek
A tény csont száraz
Emelem a falat
Álomból a várat
Ritka szép pillanat
Együtt vagyunk mind
Nem zavar most semmi
Nincs senki odakint
Egybegyűltünk barátom
Őszinték a szavak
Még jó, hogy ketten vagyunk
Így kettőnk közt marad
Ha mondani tudnám
Kijönne, érzem
Gondolni félek rá
Belülről vérzem
Folyik a vér
Ajkamról csöpög
Koppan a padlón
A halál meg röhög
„Megint rám gondolsz
Jobb vagyok mint Ő
Agyadat fertőzöm
Mily meglepő”
Erőm csak hull tova
S nem lehetek tétova
Hogy futni hagyom őt
A szeretett nőt
